Az ösztrogén és a progeszteron

Az ösztrogének elsősorban női hormonok. Az orvosok azért beszélnek róla többes számban, mert többféle van belőle. A pubertástól az utolsó menstruációig a petefészek tüszői állandóan termelik az ösztrogéneket, de mennyiségük a ciklusos szakaszoktól függően változik.

Kislányoknál az ösztrogének kiválasztásának első jele a mell fejlődése. Az emlő rügyből kifejlődik az emlőbimbó és a bimbóudvarral együtt kiemelkedik. Ha a bimbó megerősödik, az udvar kiszélesedik és a mirigyállomány nagysága meghaladja a bimbóudvar méretét, úgy 11-12 éves korban, a pubertás kezdetét jelenti. Ekkor indul meg a szeméremdombon és a hónaljban a szőrnövekedés.

Az első menstruációk jelentkezése, majd a ciklus kialakulása, a szexualitás ébredése is mind-mind hormonhatás következményei. Ugyancsak a hormon felelős a gyors növekedésért (akcelerációért), majd a növekedés megállásáért is.

A felnőttkorban az ösztrogének folyamatosan hatnak a mellekre és a nemi szervekre, de egyéb hatásukat is fontos megismerni.

Az ösztrogének feladata a csontok szilárdságának fenntartása, összetételének megőrzése is, de elősegítik egyes ásványok - pl. a kalcium és foszfor - beépülését is. A klimax után az ösztrogén kiesés miatt a csontritkulásos betegségek kialakulásában van szerepe.

Az érrendszer vonatkozásában az artériák elmeszesedését gátló hatásukat kell kiemelni. E krónikus folyamat során sárgás színű zsírlerakódások jelennek meg az érfalban, melynek hatására igen gyakran magas vérnyomás és súlyos érrendszeri betegségek alakulnak ki.

Az ösztrogéneknek, köszönhetően a nők helyzete kedvezőbb, mint a férfiaké, de ezt az előnyüket elveszítik, amint a petefészek működése megszűnik.

Az ösztrogének növelik a bőr és a nyálkahártyák rugalmasságát és megakadályozzák kiszáradásukat. Továbbá csökkentik a női szervezetben termelődő férfi hormon mennyiségét és a faggyúmirigyek működését is.

A víz és só anyagcseréjét szabályozzák, elősegítve a visszatartást.

Az ösztrogének a többi között hatnak a véralvadásra, a szénhidrát és zsír-anyagcserére is. A terhesseg sem jöhetne létre, ha hiányoznának ezek a nélkülözhetetlen hormonok.

Az ösztrogének a legfőbb szereplői a menstruációs ciklusnak, mert a pozitív vagy negatív visszajelző mechanizmus útján a hipotalamusz központilag szabályozza a vér hormonszintjét.

A méhpempő és az ösztrogén

Nagyon gyakori kérdés, hogy vajon a méhpempőnek van-e ösztrogénhatása. Erre a kérdésre nincs egyértelmű tudományos válasz, de azt biztosan tudjuk, hogy a méhpempő in vitro (lombik kísérletekben) hozzákapcsolódik a 17-béta ösztradiol receptorhoz. Ez arra utal, hogy fitoösztrogénként képes működni. 

Egy másik kutatásban a méhpempő kompetíciót tanúsított a 17 béta-ösztradiollal a humán alfa- és béta-ösztrogénreceptorokhoz való kötődésre, és bizonyítékot szolgáltat arra, hogy ösztrogénhatással (is) rendelkezik a az ösztrogén-receptorokkal való kölcsönhatás révén, amit endogén génexpressziók követnek. Azok, akik ösztrogénhiányban szenvednek, profitálhatnak ebből. [01.], [02.]

A progeszteron

Az ösztrogénekkel ellentétben a progeszteron csak a tüszőrepedés után a sárgatest működésével termelődik. Amennyiben nem következik be tüszőrepedés, nem képződik sem sárgatest, sem progeszteron.

Az első menstruációt követő két évben, valaminit a klimax során gyakori jelenség, de némely asszonyoknál egy nehéz életszakaszban is előfordulhat a tüszőrepedés hiánya és ennek következtében az elégtelen progeszteron hatás.

A progeszteron ugyanis csak ösztrogének jelenlétében érvényesül, de ellensúlyozza is azok hatását: csökkenti a méh és a mellek folyadéktartalmát, lassítja a sejtek növekedését és osztódását, besűríti a ményakváladékot, hogy ezáltal nehezítse az ondósejtek haladását, valamint zárja a méhnyakat. Végül mindenekfelett felkészíti a méhet egy esetleges terhesség kezdetére.

Csökkenti a méhösszehúzódásokat és nyugalmat biztosít, valamint támogatja a méhnyálkahártya szekréciós mirigyeinek növekedését.

Másrészről a progeszteron nyugtatóan hat az éhség, a szomjúság és a kedélyállapot idegrendszeri központjára. Lassítja az aktivitást, mintha arra akarná késztetni a nőt, hogy egy esetleges terhesség előkészületére koncentráljon. Néhány tized fokkal felemelteti a testhőmérsékletet, és gátolja a férfihormonok bőrre gyakorolt hatását.

A menstruációt megelőző napokban észlelhető magatartászavarok és hangulatváltozások az ösztrogén-progeszteron arány kedvezőtlen egyensúlyi helyzetével magyarázhatók. [03.], [04.]

Mit okoz ösztrogén hiány az egyes testrészeknél?

Mell

A mirigyek és a tejutak visszafejlődnek - kötőszövet veszi át a helyüket -, így a mellek veszítenek terjedelmükből, kisebbek lesznek, szövetük petyhüdtté válik.

Bőr

Az anyagcsere lelassul, a bőr elvékonyodik, így nem tudja már megkötni a vizet, kiszárad és ráncossá válik. Csökken a bőr és a nyálkahártyák vérkeringése, így a tápanyaggal való ellátottságuk is hiányt szenved.

Testalkat

Az ösztrogén felelős a tipikus női idomokért, a melleken, a csípőn és a combokon található "zsírszövettöbbletért". Amikor az ösztrogén termelés csökken, a testalkat megváltozik, átrendeződik, akár férfiassá is válhat. A klimax után a zsír már nem csak a tipikus nőies helyeken, hanem pluszban a hason is megjelenik.

Haj

Alacsony ösztrogénszintnél a nők szervezetében is a "férfias" hormonok kerülnek túlsúlyba. Ezért a haj elvékonyodik, intenzívebben hullik - kopaszodó halánték -, s a fejbőr hajlamossá válik a korpásodásra.

Szív és keringés

Az ösztrogén természetes módon szabályozza a vérnyomást és a koleszterinszintet. A vérben csökkenti a kedvezőtlen LDL- és növeli a kedvező HDL-koleszterin szintjét. Amikor a természetes védelem megszűnik, ugrásszerűen megnövekszik a szívinfarktus és az agyvérzés rizikója is.

Agy

Az ösztrogén fontos szerepet játszik a köztiagy idegi egyensúlyában. Ha hanyatlik a hormon termelődése, idegi zavarok léphetnek fel, amelyeknek tipikus jellemzői a hőhullámok, a fokozott szívverés, az idegesség, a rendszertelen pulzus, a nyugtalanság, az agresszivitás és az ingerlékenység.

Az ösztrogén alacsony szintjének gyakran egyenes következménye a depresszív hangulat. Ilyenkor az alvászavarok oka is - a hormon hiányának következtében - a köztiagy működésében keresendő.

Csontok és izületek

A szervezetünk állandóan változó szövete a csont. Folyamatosan fel- és leépül. Eközben az ösztrogén megakadályozza, hogy csontjaink sűrűsége csökkenjen. 

Amennyiben hiányzik ez az ösztrogén hormon, évente akár 1-10%-ot is veszíthetünk csonttömegünkből, s a csontritkulás veszélye fenyeget.

A hormonhiány az izületeket is érinti, elsősorban az ujjak és a csukló izületeit. Az ízületek és porcoknál lévő folyadék a hormonhiány következtében egyre kevesebb vizet köt meg, így növekszik a súrlódás, így jobban kopnak, majd fájdalom jelentkezik.

Alhas

A húgyhólyag és a húgyvezeték rugalmassága is csökken, az izomzat és a kötőszövet petyhüdtté válik. Ennek következtében a női nemi szervek "előreeshetnek", és hólyaggyengeség, inkontinencia jelentkezhet.

A hüvely nyálkahártyája az ösztrogénhiány következtében szárazabb, vékonyabb és így sérülékenyebb lesz, a vérkeringés hatékonysága is csökken. Az állapot következménye, hogy a nemi élet kevesebb örömöt, sok esetben fájdalmat okozhat. Miután a hüvely ellenálló képessége csökken, könnyebben keletkezhetnek gyulladások, melyeket égető érzés, viszketés és folyás kísér.