Őssejt regenerálás a méhpempőben lévő Royalactin segítségével

A méhpempő és az össejtek kapcsolatáról végzett kutatások eredményei. A tiszta méhpempőnek őssejt regeneráló hatása van.

A méhpempő tanulmányozása az Alzheimer-kór gyógyításában is nagy segítségre lehet a tudósok szerint. A kutatók úgy vélik, hogy a royalactinhoz hasonló fehérje 'önregeneráló' őssejteket képes felépíteni az emberi szervezetben.

A méhpempő titkos összetevője

Ez az a titkozatos összetevő, amely képes a dolgozó méheket királynővé tenni, és amely egészségboltok polcain sorakozik, amelyről azt hallani, hogy öregedésgátló hatású, fokozza a termékenységet és serkenti az immunrendszer működését.

Ahhoz, hogy megbizonyosodjunk a méhpempő egészségre gyakorolt áldásos hatásairól még több kutatómunkára van szükség. Ellenben tudósok ennek a kirakónak az egyik legérdekesebb darabját már megtalálták; a királynővé válás titkát a méhpempő által.

Ez a felfedezés biztosít minket arról, hogy ez nem csak a méhekkel foglalkozó szűk tudományágra szorítkozik. A kutatási eredményeket összegezve a tudósok most új gyógymódokat próbálnak kikísérletezni a sebek gyorsabb gyógyulásáért, az izomsorvadás és a neurodegeneratív betegségek kezelésére.

Kutatások a méhpempővel

Őssejt regenerálás

A kaliforniai Stanford Egyetem kutatói megállapították, hogy a méhpempő fő bioaktív összetevője, a royalactin nevű fehérje képes gének hálózatát aktiválni, így erősítve meg az őssejtek önregenerációs képességét. Ez azt jelenti, hogy a royalactin segítségével a szervezet több őssejtet képes termelni, és ezáltal önmagát megújítani.

“Rendelkezésünkre áll egy megbízható módszer, amely által a méhpempő hatásait ki tudjuk mutatni", nyilatkozta Kevin Wang, a stanfordi kutatócsoport vezetője. "A méhpempő egy olyan tulajdonsággal rendelkezik, amely képes az őssejtek önmegújító képességét fenntartani." [01.]

A méhpempő érdekes kérdéseket vet fel a kutatókban, mióta feltárták az összefüggést a  méhek szerepének befolyásolása között. Sőt, más állatokon tapasztalt hatása még több érdeklődést keltett a kutatók körében. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a méhpempő képes meghosszabbítani számos élőlény élettartamát, mint például a fonálférgekét és az egerekét. 

A Nature Communications folyóiratban megjelent írásban a stanfordi kutatócsoport alátámasztotta, hogy a méhpempő képes egerek őssejtjeinek önregenerációs képességét növelni, és feltételezik, hogy a fehérje képes ugyan ezt a hatást elérni más fajoknál is.

A kutatókat foglalkoztatta az a feltevés, hogy van-e az emberi szervezetben a méhek royalactinjához hasonló bioaktív fehérje. Több tudományos adatbázist átnézve, találtak egyet, amelynek struktúrája hasonlónak tűnt. Az a fehérje az emberi embrió fejlődés legkorábbi szakaszaiban aktív, feltehetően akkor, amikor az őssejtek kialakulnak és beépülnek az embrió szervezetébe. Amikor a fehérje elnevezéséről esett szó Wang a "Beyoncé"-t javasolta, mivel szerinte az egy illő név lenne egy "emberi méhkirálynőhöz" de végül a latin eredetű "regina" mellett tették le a voksukat, melynek jelentése királynő.

"Minden az irányba mutat, hogy ez egy rendkívül fontos molekula" mondta Wang. "Sikerült beazonosítanunk a kezdeti fázisban egy önmegújító képességgel rendelkező molekulát, amely ki tudja építeni az embrióban a gazdasejtek és őssejtek közötti összeköttetést."

Wang állítása szerint, a regina protein új gyógymódokat tesz lehetővé az olyan betegségek kezelésében, amelyeknél a kiváltó ok bizonyos sejtek elpusztulása, mint például az Alzheimer-kór, a szívelégtelenség, vagy az izomsorvadás. A csoport jelenleg nagyobb részletességgel vizsgálja ezt a fehérjét, annak reményében, hogy ki tudnak fejleszteni egy olyan orvosságot, amely hasonlóképpen viselkedik majd az emberi szervezetben. Amennyiben rátalálnak egy ilyen gyógymódra, akkor az orvosoknak lehetősége lesz a betegek elhasználódott vagy károsodott szöveteit regenerálni.

Wang úgy hiszi, hogy ez a fejlődési folyamat, ami a royalactinnal kapcsolatosan végbement a méheknél, más szervezetekben is kialakult, ami a regina protein megjelenését eredményezte az emberi szervezetben. Mivel a fehérjék hasonlóak a fajok között, ezért ugyanazt a hatást képesek kiváltani más állatokban is. "Most először, a mi munkánk által bebizonyosodott, hogy a méhektől származó méhpempő jótékony hatással bírhat más élőlények szervezetére is" mondta Wang. [02.]