Az Acetilkolin

A méhpempőben lévő természetes acetilkolin jelentősége, működése és hatásai.

Az acetilkolin az aminoalkoholok közzé tartozó vegyület, amely egyes idegvégződésekben, pontosabban a kolinerg idegrostokban szabadul fel. Az acetilkolin az elsőként felfedezett neurotranszmitter molekula. Mind a perifériás, mind a központi idegrendszerben ingerületátvivő-anyagként működik, sok fajban köztük az emberben is. Az acetilkolin az autonóm ganglionok neurotranszmittere.

Miért nélkülözhetetlen számunkra az acetilkolin?

Acetilkolin

Az acetilkolinnak közvetve vagy közvetlenül számos agyi funkcióban kiemelkedő szerepe van. A kutatók és orvosok által a jelenleg ismert legjobb természetes acetilkolin forrás a méhpempő, amely az acetilkolinon túl, számos olyan tápanyagot - például B-vitamin komplex tartalmaz - melyek együttműködnek az acetilkolinnal agyunk és idegrendszerünk egészségesebb működésében.

Az acetilkolinnak számos fontos szerepe van a szervezetünkban. Az acetilkolin révén tevődik át az izomrostokra az idegingerület. A felszabaduló acetilkolin az idegvéződéseknél mindig jelen lévő bontó enzim, a kolinszteráz hatására, hamar kolinra és ecetsavra bomlik. Mindezek következtében pozitív hatással van az izomműködésre, a humorális szabályozásra és a vegetatív idegrendszerre.

Az acetilkolin elősegíti a szándékos mozgásokat, a külső ingerek érzékelését, irányítja az információk feldolgozását, az éhség- és szomjúságérzetet és olyan szellemi teljesítményeket, mint a kritikai- és ítélőképesség.

Az acetilkolin gyakoran előfordul a hippokampusz (előagy) új emléknyomok képződéséért felelős területén. Amennyiben alulműködnek az előagy acetilkolin termelő sejtjei, úgy kialakul az Alzheimer-kór. Minél kevesebb az acetilkolin termelés, annál súlyosabb az emlékezetvesztés.

Az acetilkolin előfordul a vázizomrostokon végződő szinapszisokban is. Vannak olyan kémiai szerek, amelyek befolyásolják az acetilkolin jelenlétét és izom bénulást okozhatnak.

A hadászati ideggázok és sok rovarírtó szer bénulást okozhat, mivel roncsolják az acetilkolint lebontó enzimet. Az acetilkolin felszaporodása megakadályozza a szinaptikus átvitelt.

A botulinum baktériumok, melyek a helytelenül tárolt ételekben fordulnak elő, gátolják az ideg-izom szinapszisok acetilkolinreceptorait, ezáltal megbénulnak a légző izmok, ami akár halált is okozhat.

Az acetilkolinból termelődő kolin hatása

A kolin a B-vitamin komplex tagja, lipotróp azaz zsírokat emulgeáló hatású anyag. A kolin elősegíti a zsírok és a koleszterin gyorsabb felszívódását a szervezetben. Azon ritka anyagok egyike, amely képes áthatolni a vér-agy gáton, ezáltal védve az agyat.

A kolin közvetlenül táplálja az agysejteket, csökkenti a vér koleszterinszintjét. 

A kolin nagyon sok biológiai folyamatban jelen van. Foszfatidil-kolinként megőrzi a sejthártya épségét, és olyan alapvető élettani működésekben működik közre, mint a sejtek információ átadásai, energiaellátása, illetve a sejten belüli kommunikáció. Nem megfelelő kolin bevitele ezeket a folyamatokat hátrányosan érintheti.

A kolin ezenkívül részt vesz a sejt struktúrák és funkciók megőrzésében is. 

A kolin valójában a B-komplex egy tagja, csak azért nem szokták a B-vitaminok közé tenni, mivel nemcsak külső forrásból tud szervezetünk hozzájutni, hanem képes szintetizálni is azt.

Az emelkedett homocisztein szint jelentősen megnöveli az érelmeszesedés kockázatát, csakúgy mint egyéb kardiovaszkuláris vagy idegrendszeri rendellenességekét. A kolin szerepe abban van, hogy belőle jön létre a betain egy oxidációs folyamat révén, mely anyag jelentősen csökkenti a homocisztein szintjét, L-methionine-t szintetizálva abból.

Méhpempőt fogyasztó család

A kolin védi a májat, segít ellátni méregtelenítő feladatát, erős megterhelés esetén (alkohol, drog) valamelyest csökkenti a káros hatásokat, valamint megakadályozza a zsírok lerakódását a szervben.

A kolin a zsírégetést is segíti, fokozván a szervezet zsírfelhasználását, ezáltal diéta mellett támogathatja a zsírvesztést. (Különösen inozitollal.)

A kolinnal nagyban csökkenthető az epekövek kialakulásának valószínűsége.

A kolin egyike azon kevés anyagoknak, amelyek át tudnak hatolni a vér-agy gáton, amely többek között megvédi az agyat a napi étrend változásainak hatásaitól.

A kolin hiány tünetei érintik az agyi folyamatokat, az emlékezetet is. Aki nem képes tartós koncentrációra, feledékeny vagy gyakran szenved fejfájástól, jogosan gyanakodhat kolin hiányra. 

Méhpempő a kaptárban
A nagyításhoz, nyomjon a képre

Ha kevés az acetilkolin

Az agyban az idegsejtek intelligens párbeszéde kémiai anyagokkal, a többi között acetilkolinnal történik. Az acetilkolin pályákhoz kötött, amelyek behálózzák az agykérget és a memória központot.

Az előagy acetilkolin termelő sejtjei, ha alul működnek, kialakul az Alzheimer-kór. Minél kevesebb az acetilkolin termelés annál súlyosabb az emlékezetvesztés.

Az acetilkolinnak számos agyi funkcióban van szerepe. Megállapították, hogy a méh agyszövetei 1 óra alatt 5 mg acetilkolint szintetizáltak.

Acetilkolinnal végzett kísérletek azt bizonyítják, hogy a méhpempő 1000-szer annyi ace­tilkolint tartalmaz, mint a méz.

Az acetilkolin hatása a Méhpempő öregedésével csökken, de összefüggés­ben van savtartalmával és hőfokával is. Meghatározó szereplője a gonadotrop hormon, melynek feladata a petefészek stimulálásával az ösztrogén, a női hormon termelésének elősegítése. Illetve a parotin hormon, amely serkenti a sejtek anyagcseréjét a szervezetben, ezáltal az egész test megújulását szabályozza.

Az acetilkolin története

Elsőként Henry Hallett Dale szonosította 1914 -ben a szívre gyakorolt hatását. Otto Loewi állapította meg róla, hogy neurotranszmitter, aki először a vagusstoff nevet adta neki, mivel a a bolygóidegből (nervus vagus) választódik ki. 1936-ban mindketten Nobel-díjat kaptak munkájukért.

Kapcsolódó kutatások: