A Neurotranszmitterek
Hasznos tudnivalók a neurotranszmitterekről, a neuroszteroidokról és a méhpempővel való kapcsolatukról.
A neurotranszmitterek közvetítő anyagok, amelyek a szinapszisokon - az idegrendszer ingerátviteli helyein - keresztül információkat adnak tovább a következő idegsejtnek. Bizonyos mértékben az "ugrást" közvetítik más adathálózatba.
A legismertebbek a dopamin, a szerotonin, az acetilkolin, a noradrenalin, az ACTH és a GABA (gamma-aminovajsav). Minden neurotranszmitternek megvan a rá jellemző hatása. Az acetilkolin elősegíti a szándékos mozgásokat, a külső ingerek érzékelését, irányítja az információk feldolgozását, az éhség- és szomjúságérzetet és olyan szellemi teljesítményeket, mint a kritikai és ítélőképesség.
A dopamin támogatja a lelki-testi ösztönöket, az érzelmi és a motorikus spontaneitást. Segíti koncentrálási- és reakcióképességünket, figyelmünket és érzékelésünket. A szerotonin szintén "boldogsághozónak" számít, nyugalmat és kiegyensúlyozottságot teremt, megszünteti a depressziós hangulatot, és az alvás szabályozásában is részt vesz.
A neuropeptidek a neurotranszmitterek különleges csoportját alkotják. Az agyban és más szervek sejtjeiben képződnek. A legismertebbek az endorfinok, amelyek például sporttevékenység után választódnak el, miközben különleges testi-lelki jó érzést közvetítenek.
Az endorfinok ezen felül a test saját fájdalomcsillapítóként is hatnak. A neurotranszmittereknek általában, a neuropeptideknek pedig különösképpen speciális kapcsolatuk van az immunrendszerrel. Lehetséges, hogy összefüggés áll fenn a lelkiállapot és a fertőzésekkel szembeni ellenállás csökkenése között.
A neuroszteroidok
A neuroszteroidok olyan hormonok, amelyek különböző pályákon hatnak az agyműködésre, például az idegek ingerlésével, a kalcium átfolyás megváltoztatásával vagy bizonyos receptorok (érzékelők) befolyásolásával. Ezért viselkedésünkben és pszichikai reakcióinkban is részt vesznek: hogyan reagálunk a stresszre, mi vált ki bennünk félelmet, könnyen elveszítjük a kedvünket, mennyire pihentetően alszunk.
A legfontosabb neuroszteroidok a DHEA, a 20-OH-progeszteron, az esztradiol, a progeszteron és a kortizol, valamint a pregnenolon, amely progeszteronná alakul.
A méhpempő és a neurotranszmitterek
A méhpempőben lévő acetilkolin, a vérnyomás szabályozásában is érintett neurotranszmitter, tehát így a méhpempőnek vérnyomás csökkentő hatása is van.
Számos kutató egyetért abban, hogy a méhpempő hatékony idegi eredetű betegségek ellen, mint a depresszió, a szorongás, az idegesség, a memóriazavar vagy az alvászavar. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy grammonként 1 mg értékes hatóanyagot tartalmaz.
A kor előrehaladtával a neurotranszmitterek szintje drasztikusan csökken az idegrendszerben. Ennek a méhpempő révén történő közvetlen bevitele egyes kutatók szerint hihetetlen mértékű javulást hoz a szellemi kapacitásban.
A méhpempő szublingvális adagolása biztosítja a nerotranszmitterek pótlását, vagy olyan előanyagokat, melyek következtében a neurotranszmitterek termelődése megindulhat a szervezetben.
A neurotranszmitterek nem találhatók meg az ételekben. A méhpempőben azonban jelen vannak úgy nevezett prekurzorok - előanyagok - és melyek kombinációja beindítja termelődésüket. A méhpempő gazdag összetétele képessé teszi a szervezetet a neuromediátorok szintetizálására.
A 10 legfontosabb neurotranszmitter
- Acetilkolin
- Szomatosztatin
- Noradrenalin
- Endorfinok
- Szerotonin
- Taurin
- Enkefalin
- Dopamin
- Katekolamin
- Kolecisztokinin
- Adrenalin
- Gamma-aminovajsav